[25/?] A vámpírok legnagyobbja - Hármasban (+18)

Cím: A vámpírok legnagyobbja
Író: Ayu
Besorolás: +18
Szereplők: Jimin, Jungkook, Taehyung
Páros: VKookMin
Figyelmeztetés: yaoi, erősen +18-as tartalom!
Műfaj: fantasy
Megjegyzés: Hú, na ezzel is itt volnék! Azt hittem, hamarabb sikerül majd megszülnöm ezt a fejezetet, de őszinte leszek, fogalmam se volt róla, hogyan kellene ezt megírni, így paráztam is tőle, és folyton félretettem. Viszont most ráerőszakoltam magam arra, hogy megírjam, közben folyamatosan éreztem, ahogy melegszik a hőmérséklet a szobában. Nagyon zavarban voltam a saját írásom közben, szóval próbáltam odatenni magam. Remélem, tetszeni fog nektek, jó olvasást! ^^

Jimin POV

Nem számítok rá, hogy azonnal cselekedni fog, viszont sokáig se hagyom, hogy húzza az időt, hiszen az volna a feladata, hogy megtegye azt, amire kérem. Az, hogy ilyen kéjsóvár tekintettel meredt rám akárhányszor a legfiatalabbat kényeztette, teljesen feltüzelt. Egyszerűen már képtelen vagyok hosszabb ideig távol tartani magam tőlük, de először mindenképp el kell érnem, hogy levetkőzzék a gátlásaikat. Azért, hogy megkönnyítsem Taehyung dolgát, még a tágítással se kellett foglalkoznia, hiszen megtettem én helyette. Sokkal több tapasztalatom van már benne, így óvatosan, de mégis gyorsan kényeztettem Jungkookot, hogy hamar hozzászokjon, ami meg is történt. Azok után, ahogy bántam már vele, igazán nem lehet panaszra oka, hogy most ennyi figyelmet fordítottam erre a részre, hiszen már egészen hozzá szokhatott.
Taehyung lassan a másik fölé helyezkedik, lábaira fogva szélesebb terpeszbe húzza azokat, hogy kényelmesebben elférjen közöttük, majd egyik tenyerén megtámaszkodva hajol közelebb hozzá. Szabad kezét hosszára vezeti, majd miközben végighúzza rajta párszor ujjait, Jungkook bejáratához igazítja magát, ahol egy hosszú másodperc erejéig megáll, végig tartva a szemkontaktust a másikkal, majd mintha csak valami telepátia mentén kommunikálnának egymással, szemeikből sugárzik, hogy megbeszéltek valamit, majd nem is tétovázva tovább végre elmerül a másikban. A fiatalabb hátravetett fejjel nyög fel, fájdalomtól eltorzult arccal, amivel a felette elhelyezkedőt megállásra készteti. Ajkamba harapva, nagyra nyitott szemekkel követem figyelemmel minden egyes kis rezdülésüket, hogy semmiről se maradjak le, hiszen minden egyes pillanattal valami emlékezetesről maradnék le. Egész nap el tudnám nézni, ahogy elszórakoztatják egymást. Kár, hogy erre nincs lehetőség, ráadásul biztos vagyok abban is, hogy nem ez az első alkalmuk, szimplán nagyon kis ravaszak, titkolóztak előttem, ami természetes, a helyükben én is így tennék, de már felesleges bármit is elhallgatniuk. Azért kíváncsi lennék, hogy történt közöttük egy s más.
Taehyung simogatva, csókolgatva a másikat próbálja ellazítani, miközben néha rám pillant rosszallóan, vagy épp szándékosan húzva az agyam azzal, ahogy ajkait nyalogatja, vagy éppen az alávetettet, aki eközben végig a hátát karistolja végig körmeivel, folyamatosan nyöszörögve és sóhajtozva. Hirtelen ötlettől vezérelve fekszek melléjük szorosan, így benyúlva kettejük közé fogok a fiatalabb férfiasságára, hogy elvonjam a figyelmét a fájdalomról, majd mindeközben ajkaira hajolva csábítom szenvedélyes csókomba, melyet mindig örömmel fogad, mintha az éltető víz lenne számára, ez pedig igazán imponáló. Érzem, amint az idősebbik mozdul, hogy mélyebbre hatoljon, mire félbeszakítom a csókot, helyette arcát és fülét lepem el apróbb puszikkal, hogy a felette tornyosuló szemeibe tudjak nézni közben.  Nyelvem szándékosan dugom ki számból, hogy Jungkook fülénél elszórakozgassak, miközben hüvelykujjam felvezetem makkjához, hogy ott körözgessek vele, amire már egy magasabb hangú nyögéssel reagál, erősebben Taehyung hátába marva ujjaival.
- Mozogj, Tae, mozogj! – parancsolom, majd erőteljesen szívok Jungkook nyakán, aki így hátraveti fejét, majd ellenkező irányba dönti azt, hogy jobban hozzáférhessek. Ennek hatására végre mozgásba lendül a másik is, de csak lassan, folyamatosan figyelve arra, hogy ne okozzon fájdalmat, mire csak szemem forgatom. Nem szeretem azt, ha ennyire tökölnek. – Gyorsabban, mutasd meg, mit tudsz! – Támaszkodom meg alkaromon, másikkal pedig tarkójánál fogva húzom le magamhoz, hogy mindeközben egy forró csókot csenhessek tőle, majd elengedve egy széles mosollyal konstatálom, hogy szavaim és tetteim elérik hatásukat, mivel nyomban változtat a tempón, és mélyebbeket is kezd lökni.
Ajkaim benedvesítve, majd beharapva fordulok a másik felé, hogy reakcióit lessem. Puha, párnái résnyire nyitva állnak, miközben néhol szemeit is nyitva tartja, hogy egy kis résen keresztül nézzen párjára, majd egy-egy erősebb lökésnél összeszorítja azokat, miközben kidomborítja mellkasát, fejét is hátravetve, esetleg csípőjével is fellökve. Tincsei izzadtan tapadnak homlokára, kezeivel már a másik vállát és felkarját mardossa, lábait pedig mindig próbálva nagyobb terpeszbe húzni, húzza fel is a lepedőt gyűrögetve maga alatt, ahogy lábujjait is összehúzza az élvezet bizsergető hullámaitól. Tetszik a látvány, nem is akármennyire. Többször képzeltem már el, milyen lehet majd őket így látni, de ez több mint, amire számítottam. Az izmaik, ahogy jobban kirajzolódnak, mint alap esetben csak hab a tortán. Nagyot kell nyelnem, de már nem sokáig bírom tétlenül nézni, ahogy egymás testét élvezik.
Pillanatokkal később felülök, majd a legfiatalabb fejéhez mászva, úgy nézve le rá vetek rá egy pajzán mosolyt, amivel rögtön utána az idősebbiket is megajándékozom, aki ekkor helyezkedni kezd, lábaival ő is nagyobb terpeszbe helyezkedik, hogy megtartsa egyensúlyát, miközben kihúzza magát és Jungkook combját markolászva mozog benne tovább, hátracsapva fejét, így rakoncátlan tincseit is száműzve homlokáról, majd nyelvét kidugva néz ismét kéjesen szemeimbe.
Újból Kookra pillantva cirógatom állvonalát, amint beterpesztek felette, ő pedig, amint észreveszi, mit csinálok, először tágra nyílnak szemei, majd lehunyva azokat torzul grimaszba.
- Gyerünk, Jungkookie – szólítom nyájasan, mire újból kinyitja szemeit zihálva. – Ne csak te élvezd ennyire – kacsintok, majd hosszomra fogva, azonnal szájának nyomom, így megkezdve dolgát, ő pedig készségesen nyitja nagyobbra, hogy amennyire bír ebben a pozícióban, elnyeljen.
Felsóhajtok ajkai szorításának hatására, majd amint megérzem nyelvem is makkomnál, hátravetem fejem. Még, ha nem is tud igazán bevenni, minden tőle telhetőt megtesz, hogy egy szavam ne lehessen rá. Az ő kényeztetése mellett, karjait feje fölé emeli, hogy csípőmbe markoljon, s úgy húzzon közelebb magához. Fejét is jobban hátraveti, hogy mélyebbre fogadhasson, amiért mindenképp jár neki majd a jutalom. Folyamatosan érzem Taehyung lökéseit ajkain, ahogy folyamatosan belemozdul, s mikor jobban rám szorít egy elfúló nyögés kíséretében, tudom, hogy olyan ponton sikerül eltalálni őt, amitől úgy érezheti, hogy nem sokára a fellegekben fogja érezni magát.
Taehyung szemeibe meredek, amit ő viszonoz, szándékosan játszva magát, mintha egy vérbeli kis kurva lenne. Sikerült végre mindkettejüknek félredobniuk a ruhákkal együtt a kezdetleges szégyenlősségüket, ami nagyon tetszik, elégtétellel tölt el a tudat, hogy eltudtam ezt érni.
Előre hajolok, majd elkapva a velem szemben lévőt tarkójánál, húzom magamhoz, hogy érezhessem azokat a vörös, duzzadt ajkakat enyéimen, mire egyik kezével vállamba kap, úgy tartja magát félig belém kapaszkodva, félig az alattunk heverő lábán támaszkodva. Mindeközben a mozgással sem hagy fel, folyamatosan mélyebb lökésekkel ajándékozza meg a fiatalabbat, amiknek hatását én is megérzem, amint férfiasságom körül ajkai összeszorulnak, esetleg érzem, ahogy hangszálai rezdülnek egy mély nyögés kíséretében. Taehyunggal néha kénytelenek vagyunk elengedi egymást, hogy levegőhöz jussunka nagy lihegések közepette, de természetesen nem engedem el. Befurakszom szájába nyelvemmel, harcra hívva övét, amelyet akárhányszor át akar dugni hozzám, én visszaszorítom, nem hagyom neki. Nehogy azt higgye, hogy annyira nagy vezető szerepe van ebben a játékban, s, hogy ezt biztosítsam is benne, csókunkba mosolyogva, szabad kezemmel hátára simítok, melyet végigvezetek egészen farpofáihoz, melyeket markolászva közelítem meg bejáratát, hogy őt is kitágíthassam. Ennek hatására egyre sűrűbben liheg számba, többször harapva ajkamra, miközben körözgetek az érzékeny területen, próbálva előre ellazítani, hiszen tudom, hogy nem lesz kellemes számára, így lassú körözgető mozdulatokkal kezdem belé csúsztatni első ujjam, mire felnyüszít. Csókommal elhallgattatom, viszont a mozgásban megáll, így Jungkook is sokkal több figyelemmel tud engem kényeztetni, amivel elveszi az eszem, de odafigyelek a másikra, hogy ne okozzak számára nagyobb fájdalmat. Lassacskán egyre mélyebbre vezetem benne ujjam, mikor pedig sikerül elmerítenem benne, körözgetni kezdek, viszont emiatt kezdi elveszteni egyensúlyát. Erőteljesen markolász mindkettőnket, levezetve fájdalmát, így én elválva ajkaitól, nyakára tapadok, szívogatva bőrét, hogy inkább arra figyeljen, mintsem a lentebb történtekre.
- Lazulj el! – suttogom fülébe, fülcimpáját is megharapdálva és szívogatva.
Folyamatos kényeztetések közepette, néhol csípőmmel is lökve egyet, hogy mélyebben elmerülhessek Jungkook szájában, vezetem belé második ujjam is, így már ollózó mozdulatokkal tágítva, amit perceken belül egészen sikerül megszoknia. Végül harmadik ujjam is társítom a másik kettőhöz, azzal tovább elidőzve, miközben már bimbója köré tapasztom ajkaim, hogy kellően kényeztetve, lazuljon el, adja át magát nekem teljesen. Amint érzem, hogy kellően tág, egy utolsó cuppanós csókkal elválok tőle, Jungkook szájából is kihúzódom. Mindeközben a fáradtságtól terül ki a másikra, alkarjával támasztva magát, végig a fiatalabb nyakába fúrva arcát, lihegve annak érzékeny bőrére. Széles mosollyal mászok mögé, majd megtámaszkodva bal karommal mellettük simítok fel hátán, testemmel is követve annak útvonalát. Ekkor erőt vesz magán, kifújva magát támaszkodik meg tenyerein újból, majd hátrapillantva rám harapja be ajkát.
- Gyerünk, Jimin, ne várakoztass! Merülj el bennem jó mélyen, és dugj meg úgy, hogy elmondhassam, jobb volt, mint, amikor Jungkook tette! Tegyél róla, hogy okom legyen így gondolni!
Egyszerre kavarognak bennem ellenséges, de közben feltüzelt érzések is, hogy dugjam meg istenesen, de közben sérti is a büszkeségem, hogy azt állítja, nem lennék olyan jó, mint harmadik tagunk. Viszont ezzel választ is adott az eddig megválaszolatlan kérdésemre, miszerint hogyan történhetett kettejük között, ami mosolyt csal az arcomra.
Nem várakoztatom tovább, fenekének két partja közé fészkelem magam, majd azonnal tövig merülök benne, nem kímélve, ő pedig úgy remeg, mint a nyárfalevél, felnyögve Jungkookkal egy időben. Ezt akartam hallani, ezt akartam látni már oly régóta, hogy mindketten alattam nyögdécseljenek, kéjtől eltorzult arccal, csakis miattam. Lassan kihúzódom belőle, mire megkönnyebbülten sóhajt fel, de mielőtt teljesen kihúzódnék belőle, újból tövig merülök benne, mire hátracsapja fejét, és tányér méretű szemekkel mered előre, kéjesen zihálva.
- Még! –könyörög, ezzel tudtomra adva, hogy máris megtaláltam a megfelelő pontot.
Kuncogva húzódom ismét ki, majd csapódok belé ugyanazzal a hévvel, ugyanolyan reakciót kicsikarva belőle, mint az imént, majd ezt eljátszom még jó párszor, élvezettel, csillogó szemekkel figyelve mindkettejük reakcióját. Végül nem kímélve tovább, eszeveszett tempóra kapcsolok, hiszen már az is csoda, hogy idáig bírtam tartani magam. Halkan sóhajtozva markolászom csípőjét, majd ő is belemozog, így az alul fekvő fennakadó szemekkel nyögdécsel ütemtelenül, ami igazán szexi látványt nyújt, főleg, ahogy a paplant markolássza folyamatosan. Tehetetlenül dobálja fejét jobbra-balra, kielégülésért könyörögve, ő is fellökve néha csípőjével, amennyire csak bír.
Hármunk mozgása eggyé válik, nyögéseink hasonló hangja tölti be a szoba csendjét, leheletünkkel forrósítva fel a levegőt, befűtve a kis helyiséget. Látom, hogy a legkisebbnek már nem sok van hátra, ráadásul jó ideje szenved már a kielégületlenségtől, így átnyúlva Taehyung előtt fogok férfiasságára, hogy megadjam számára az utolsó lökéseket is, makkján is körözgetve párszor, majd másodpercekkel később kezemre és saját hasfalára engedi forró nedvét, én pedig nem állok meg a csuklóm mozgásával sem, az utolsó cseppeket is kilehelem belőle, amit ő hangosan nyögve, ívbe feszült háttal élvez. Gyorsítva tempómon, Taehyungot ellepve apró csókokkal, azzal a kezemmel, amellyel Jungkookon segítettem, simogatom hasfalát, felhaladva mellbimbójához, hogy morzsolgassam a kis érzékeny kavicsot. Ennek hatására ő is gyorsít csípőjének mozgásán, amivel engem is az őrületbe kerget, majd érzem, amint megremeg, izmai elernyednek, az alatta fekvőre zuhan, és egy hangos nyögés kíséretében élvez belé, körém szorítva izmaival, így megadva számomra is az utolsókat, így szinte egyszerre élvezünk egymásba.
Kilihegve magunkat húzódom ki Taehyungból, majd terülök el hanyatt fekvésben mellettük, mire ő is követi példám, és egy kielégült sóhajjal – amit a fiatalabb is követ -, hagyja el testét a másiknak, akinek másik oldalára gurulva terül szét fáradtan.
- Elsőre nem is volt rossz – szólalok fel váratlanul. – Sőt, azt hiszem, meg is kellene dicsérnem benneteket, hogy ilyen szépen belementetek, és végigcsináltátok. Pedig az elején még mennyire ellenkeztetek – fordulok feléjük, megtámaszkodva alkaromon, hogy tökéletes rálátásom nyíljon mindkettejük arckifejezésére.
- Csontot nem akarsz dobni jutalom képen? – forgatja szemeit Taehyung.
- Ha szeretnéd, kaphatsz. – Nyöszörögve fordítja fejét az ellenkező irányba, amivel kuncogásra késztet. – Eredetileg nem ezért jöttem, de sokkal jobban végződött az éjszaka, mint arra számítottam, így most már békén hagylak benneteket. Csinálhattok, amit csak akartok, viszont most tárgyalás képtelenek vagytok, így felcserélem a dolgokat, majd máskor még beszélgetünk – ülök fel, hogy felöltözve elhagyhassam a szobát, de, amint felállhatnék, ujjakat érzek csuklóm köré fonódni, mire azonnal feléjük kapom a fejem, majd konstatálom, hogy Jungkook az, aki kissé kétségbeesett tekintettel néz szemeimbe.
- Maradj! Ne menj el, kérlek! – Nagyokat pislogva gondolkozom el kérésén. Igazából csak rájuk szerettem volna nézni, de végül ebből az lett, hogy elárultam az egyik családdal történteket, majd végre sikerül összehoznom a várva várt hármast, így végül is előrébb jutottam, de nem értem, miért akarná, hogy maradjak.
- Miért?
- Azt mondtad, kapunk jutalom falatot – fordul Taehyung felé mondata végén. – Mindketten szeretnénk, ha maradnál – fordul vissza felém, csillogó, ártatlan szemekkel. Kérésével kissé letaglóz, de veszíteni nem veszítenék semmit, ha teljesíteném kívánságát. Legalább nem használhatnák fel ellenem később valami nagyobb dologra, így ezt is előnyömre tudom fordítani.
- Rendben – dőlök vissza melléjük. – Maradok, de ne szokjatok hozzá!